2010. április 11., vasárnap

A legeslegicikepicikébb-bocika


Azt, hogy a képen a világ legeslegicikepicikébb-bocija látható, mi sem bizonyítja jobban, minthogy anyja tőgye helyett a predátor ujjára cuppant rá. SZEEEEGÉNY!! A historikus tinónak meg kell tudnia szagról állapítani, hogy mely humán asszociál rá nézve egyből a véresen át nem sült sztékre.

2010. április 10., szombat

A táplálkozó Tehén

A Tehén táplálkozás közben igen békésen viselkedik. Nem kiabál - mint egyes humanoidok a háttérben - és nem is vágtázik, múog vagy járkál - mint az más videókon látható -, hanem fejét leszegve és jól hallhatóan fújtatva tépi, rágja és nyeli a füvet. Vagy éppen falevelet.

19. fejezet - A legszebb példányok


Az MTA finanszírozása mellett zajló kutatás során csapatunk rábukkant a legszebb példányokra, akik különböző mutatványokat sajátítottak el az expedíció tagjaitól. A teljesség igénye nélkül: a Tehéntörzs e példányai hallgatnak nevükre; futnak; engedik magukat fésülni; egy csoportba tömörülve nézik a humán távozását; magabiztosan választják ki számos csörgő zacskó közül, hogy melyik rejti a kenyeret; d-mollból g-dúrba váltva múognak (a bőgés szó használatát a szakirodalom – annak pejoratív hangzása miatt – mellőzi).

Könyvünket ismeretterjesztő, nem pedig szórakoztató műnek szántuk. Mindazonáltal – elismerve a Tehén jellemében rejlő képességeket, úgy mint derű sugárzása, felvidítási készség, mosolyra fakasztás stb. – nem bánjuk, ha könyvünk olvasása közben jól érezték maguakt.

18. fejezet - A megtért predátor


A magukat domesztikáltnak tartó nagymacskák olykor belátják, hogy nem minden hús alkalmas fogyasztásra. Megértik, hogy a nemes húst vétek fogyasztani. Érthetővé válik számukra, hogy a Tehén és annak icipici, édesdrágaborja egységet alkot, amelyet nem szabad sem a Tehén, sem az icipici, édesdrágaborj kiiktatásával megbontani.

Képünkön a csirke-, hal-, sertés- és egyéb húsfajtákra átállt, megtért humán látható, amint kifejezi e megtérésnek az nagy, könnyebbülést hozó örömét.

17. fejezet - A „Vigyázz, tehén!” tábla eredete, értelmezése és használata


A humánok azzal kérkednek, hogy a képen szereplő táblát ők fejlesztették ki, illetve telepítették azzal a céllal, hogy felhívják a veszedelmet a Tehén esetleges közeledésére.

Kutatásaink alapján 98,68%-os bizonyossággal mondható, hogy a Tehén annyira jámbor, hogy inkább őt zavarja azon humánok közeledése, akiknek „antipredátor” besorolása még nem nyert bizonyságot. Ezt támasztja alá, hogy az egyes nyelvekben meghonosodott „jószág” főnév, a Tehén jámborságában, jóságában, kedvességében leli eredetét.

A humánok által helytelenül „Vigyázz, tehén!”-ként értelmezett tábla valójában „Tehén, vigyázz!”, ez ugyanis a Tehénunió határátkelőhelyeinek jelzésére szolgál, amely előtt a Tehén – a Tehénunió Alkotmányának 7.§-ában foglaltaknak megfelelően – köteles megállni, és magát kihúzva tisztelegni a Tehéntársadalom eredményeként létrejött Tehénunió előtt.

16. fejezet - A szomszéd füve mindig zöldebb


Illusztrációnkon a vágy maga körvonalazódik. A szomszéd Tehén nem részesül annyi törődésben, kenyérben, előadásban, mint a vizsgált Tehenek, ezért sóvárogva tekint át a kerítésléc fölött. Vágyik arra, hogy értékeit, a benne rejlő páratlan potenciált feltárják. Egyszersmind elfogulatlanul veszi észre, hogy a szomszéd Tehenek legelője teltebb, füve sűrűbb. A Tehén nem hasonlít a közönséges lóra vagy ebre, amely állatok ilyen esetben biztosan kitörtének kereteik közül. A Tehén azonban béketűrő lény, aki – már tárgyalt – pozitív életlátásának köszönhetően rendületlenül várja, hogy őt is kényeztessék.

15. fejezet - A Tehén szellemi igényeinek kielégítése


A Tehén kulturált lény, ezért igényli a színjátékot, az éneklést és – mint erről fentebb már szó esett – a klasszikus zenét.

Tehénkörökben gyakran elhangzó mondás, hogy „Tanulj tinó, ökör lesz belőled!”. Ezt a humánok átvették, bár a közmondássá lett tehénintelem eredetével nem sokan vannak tisztában.

14. fejezet - A rabságban tengődő Tehén


Boldogtalan. Szabadon tartott társai zöld, füves, lélekemelő környezetétől eltérően ő a szürke falak, fémrudak és kemény padlózatra szórt széna jellemezte istálló lakója. Lelki egyensúlya ennek megfelelően igen labilis, rendkívüli törődést igényel. A szerző – elérzékenyülése okán – ezt a fejezetet rövidre zárja. Az olvasók megértését köszönjük.

13. fejezet - A szabad Tehén


A szabadon tartott Tehén rengeteg dolgot tud, ami fogságban sínylődő, rabságban tartott társainak gondot okoz. A szabad Tehén például fut, olykor vágtázik, felsorakozik, falevelet eszik, fülbotot sem mozgat, vagy épp csak fülbotot mozgat, testet nem.

A Tehénunió egyik legfontosabb célkitűzése minden Tehenek szabad tartásának elérése, a ridegtartás végleges felszámolása. Empirikus úton szerzett bizonyíték támasztja alá, hogy a szabad Tehén teje bővebb, lágyabb, finomabb. A Tehénunió egyébiránt pályázatot írt ki a Tehén életét megszépítő, tejhozamát megsokszorozó céllal

12. fejezet - A Tehén intellektusa


„A Tehéntörődés tudománya” c. fejezetben taglaltak kiegészítéseképpen érdemes felhívni a figyelmet a Tehén intellektusára. A Tehén tudja, hogy a közeledés mikor fakad lélekből, és mikor gyomortájéki indíttatású.

A képen a szerző azt örökítette meg, ahogyan a Tehén ellenáll a predátor kísértésének. Látható, hogy kitartó könyörgés, udvarlás, kérlelés, esdeklés és fohászkodás ellenére sem közeledik a Tehén a húsevő humánhoz. A lomhajárású, amorf, méla, és butának látszó Tehén valójában gyors észjárású, óvatos, egyszersmind pozitív gondolkodású lény, aki tudatában van saját értékeinek, önbecsülése pedig páratlan. Tökéletesen tisztában van azzal, hogy békés mivoltjának köszönhetően szelídítésre nem szorul, ezért ellenáll minden olyan humán aktusnak, ami esetlegesen arra irányulhat, hogy létét megzavarja.

11. fejezet - A Tehéntörődés tudománya


A Tehén fiziológiai igényeinek kielégítése mellett a Tehén pszichéje equilibriumának fenntartása a legfontosabb. Ez elérhető csendes becézéssel, finom dédelgetéssel, fülközeli suttogással és még számos egyéb módon.

Illusztrációnkon látható, ahogy a humán kiskorú szeretetteljes odaadással foglalkozik a Tehénnel, aki ezt barátságos közeledéssel hálálja meg.

A Tehén életét megszépítő, tejhozamát megsokszorozó céllal a Tehénunió egyébiránt pályázatot írt ki a tehéntartó vidékeken hangfalak elhelyezésére. A végső célkitűzés a Tehén környezetében klasszikusként ismert zeneművek játszása, a délután 14.00 és 16.00 óra között esedékes csendespihenő időszakának kivételével.

10. fejezet - A Tehén ivási szokásai


A Tehén számára – kiváltképpen a megfelelő kenyér- és croissant-mennyiség elfogyasztását követően – elengedhetetlen a kielégítő folyadékbevitel. A Tehén – annak ellenére, hogy csendesen kérődző, igen jámbor fajta – hangos szürcsöléssel folyatja le torkán a tej előállításához nélkülözhetetlen vizet. Jámborságára bizonyíték az illusztrációnkon megörökített fegyelmezett sorban állási hajlandósága.

9. fejezet - A Tehén megfelelő táplálása


Sokakban él az a tévhit, hogy a Tehén füvet, kizárólag füvet, és semmi mást, csak füvet eszik. Vegetarianizmusa ellenére azonban jól látható, hogy a Tehén nem túl slank lény. Ennek oka, hogy a Tehén úgy nyeli a kenyeret, mint kacsa a nokedlit. A Tehén megfelelő táplálkozásához szükséges kiegyensúlyozott étrend tartalmazza a heti kétszeri kenyérfogyasztást is. A legjobb e célra a szendvicskenyér, vékonyra szeletelve, megfelelő keménységűre szárítva. Felhívjuk a figyelmet, hogy egyes Tehenek heti egyszer igénylik a croissant-t, szerénységükből fakadóan azonban e szükségletüknek soha nem adnak hangot, a Tehénszerető humán dolga, hogy erre rájöjjön.

Érdekes adalék, hogy a Tehenek mindig egy irányba fordulva fogyasztják fűadagukat. Az ettől eltérően viselkedő Tehén MTA szerinti besorolása: Renitens Tehén.

8. fejezet - A Tehén hátulja


A Tehénnek – mint láttuk – van eleje, van továbbá hátulja. Ez neki a hátulja.

7. fejezet - A szépség (szubjektivitásának) tudományos bizonyítéka


Az MTA finanszírozásával lezajlott kutatás keretében készült fénykép hitelt érdemlően bizonyítja, hogy a Tehén igenis szép. Az egyedek változatos formában jelennek meg: ezt az egyedet pettyes orra, rövid és egyenetlen lábai, asszimmetrikus corpusa, feje tetejére lapuló haja, a faj jellegzetes színeitől (fehér, fekete, és barna) eltérő szürke foltok teszik kiemelkedően különlegessé. A könyvünk borítóján található egyed elegáns egyszerűségéhez képest szemlélve, még inkább egyértelművé válik, hogy a Tehén szépsége a humán faj szubjektív besorolásától függ. Olvasóink megnyugtatása érdekében itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy munkánk során minden esetben tiszteletben tartottuk a szubjektivitás tényezőjét, a vizsgált Tehenekkel soha nem közöltük, hogy a humán klasszifikáció alapján mely kategóriába (objektíve szép, szubjektíve szép) tartoznak, tekintettel az MTA fent hivatkozott axiómájára – mely szerint „a Tehén igenis szép” –, amely alapján az MTA petícióval tiltakozott az „úgy áll rajta, mint tehénen a gatya” közmondás ellen. A petícióban a testület emlékeztet arra, hogy „a Tehén sosem viselne »gatyát«, mert nem érdeke önnön érdemeinek elfedése”.




6. fejezet - A barna Tehén


Mint már említettük, a legújabbkor jelentős felfedezése a barna Tehén. Lelőhelyeik eldugottak, csak az igen szerencsés és elhivatott kutatónak sikerül a közelükbe férkőznie. Igen örömteli, hogy a barna Tehén büszkén engedi utódait ("édesdrágabocika") fényképezni. Az utóbbi időben valamennyi tehénkutatót reménnyel töltötte el a tény, hogy a barna Tehenek körében egyre több édesdrágabocika lát napvilágot.

5. fejezet - A Tehén színei


A szakirodalom (lásd: Móricz Zsigmond: A török és a tehenek c. munkájának 4. versszakát) háromféle Tehenet különböztet meg: fehéret, feketét, tarkát. Gondos kutatómunka eredménye századunkban a barna Tehén felfedezése. Lelőhelyeik eldugottak, csak az igen szerencsés és elhivatott kutatónak sikerül a közelükbe férkőznie. Igen örömteli, hogy a barna Tehén büszkén engedi utódait („édesdrágabocika”) fényképezni. Az utóbbi időben valamennyi tehénkutatót reménnyel töltötte el a tény, hogy a barna Tehenek körében egyre több édesdrágabocika lát napvilágot.

A fehér-fekete-tarka Tehén szép. A már hivatkozott MTA szakvéleménye szerint az említett fehér-fekete-tarka Tehén „igenis szép”. Könyvünkben ezt az állítást nem vitatjuk, mindazonáltal felhívjuk a figyelmet az – egyes egyedek esetén megtapasztalható, illetve megtapasztalhatatlan – szépség szubjektivitására.

4. fejezet - A Tehénunió


2009 végén a Tehenek is megalapították a maguk Unióját: jelképük kör alakban álló Tehenek, az utolsó tartózkodási hely szerinti európai uniós állam lobogójában domináló színekre festve, a „Friss tej” felirattal ellátva. A Tehénunió jobboldali szárnya erősen érvel és küzd a jelmondat megváltoztatásáért, véleményük szerint az „Egyél több csirkét!” imperativus célravezetőbb lenne. A Tehénunió jelenleg uralmon lévő pacifista gondolkodói azonban úgy vélik, hogy a Tehenekkel kapcsolatban előszeretettel alkalmazott jelzőknek (jámbor, csendes, békés, türelmes stb.) megfelelően a jelenlegi jelmondatot változatlanul kell hagyni.

A Tehénunió himnusza:
Kerekecske gombocska, kisütött a napocska.
Felhő mögül kandikál, itt a tavasz ébredj már!
Pattanjon a rügy a fán, fű zöldelljen domb alján!
Nyíló virág illata, madaraknak víg dala.
Kerekecske dombocska játszani hív, fuss oda!
Mú, mú, mú, háromszoros múúúúúúúúúúúú!

A Tehénunió legfőbb célkitűzése a ragadozó, húsevő fenevadok (az MTA besorolása szerint: predátorok) számának minimálisra csökkentése, a sajtevő közönség (elsősorban az Egér) számának szaporítása,

3. fejezet - A Tehén, mint művészeti érték


Már igen korán felismerték a Tehénben rejlő kincset (itt nem a tejre gondolunk, bár az is benne rejlik). 1901-ben a Milka csokoládé első csomagolt változata már lila volt, csak akkor még egy fekete-fehér Tehén és alpesi háttér díszítette. Egyesekben talán felmerülhet a kérdés: miért pont Tehén? Nos, a válasz több mint egyértelmű: egyetlenegy másik lény (könyvünkben szándékosan mellőzzük az „állat” szó használatát, tisztában lévén olvasóink érzékenységvel) sem testesíti meg úgy a csokoládé különlegességeit, az Alpok világát és az alpesi tejet. Történeti adalékként elmondjuk, hogy 1973-ban jelent meg az első lila tehenes Milka reklám a tévében, amelyért az azt készítő ügynökség az Art Directors klub aranydíját vehette át (a reklámügynökség az MTA különdíjában részesült 2009 decemberében). 1973 óta a lila tehén 110 tévéreklámban játszott főszerepet, rá a továbbiakban Híres Tehénként hivatkozunk. 1995-ben Bajorországban egy verseny során megkértek 40.000 gyereket, hogy fessenek ki egy tehenet: minden harmadik gyerek a lila színt választotta. A Híres Tehén tehát a minőség jelképe, szimpatikus, hihető, jóindulatú és türelmes benyomást kelt, merthogy az is.

2. fejezet - A Tehenek


Rögtön az elején tisztázásra szorul, hogy a köznapi szóhasználatban a „Tehenek” szót – helytelenül – kis „t”-vel írják egyesek. Egyéb érdemtelen dolgok (pártok neve, intézmények, és vezetőik) nagy kezdőbetűvel írandók, az MTA (Magyar Tehénakadémia) álláspontja szerint azonban ez hátrányos nyelvtani megkülönböztetés (discriminatio grammatica). Könyvünkben ezért a Teheneket mindenütt – az MTA ajánlásának megfelelően – nagy kezdőbetűvel írjuk.

A Tehenekre jellemző, hogy igen fotogének, előszeretettel néznek a kamerába, közmondásos bámulásuk („bámul, mint borjú a digitális kamerába”) minden helyzetben megfigyelhető. Bizonyított tény, hogy a Tehén szeret megörökítődni, ábrázolása grafikai formában (sajt-, tej-, csokoládécsomagoláson, a továbbiakban együttesen: „a Tehén hozzájárulásával készült, az élethez nélkülözhetetlen termékek”) és a szobrászatban (lásd a 8. és a 9. fejezetet) is igen elterjedt, a Tehén pózolási hajlandóságának köszönhetően.

1. fejezet - Tehenek és egyebek



A képen az „egyéb faj” látható, a tehenek felfedezése előtti korból (status quo ante revelationis). Az „egyéb faj” jellegzetessége, hogy kevés fénykép készül róla, nem vált ki elérzékenyülést, és a húsa is fogyasztható.

NAGY TEHÉNHATÁROZÓ















A NAGY TEHÉNHATÁROZÓ (és más egyéb tudnivalók az icikepicikebocikákról)